Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyed a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Ezeket ovlasd, ha tetszik a The Last of Us című sorozat

Ha valami olyasmit keresel, ami betöltheti a The Walking Dead után keletkezett űrt a szívedben, akkor a horror/sci-fi részek Pedro Pascallal és Bella Ramsey-vel kétségtelenül teszik a dolgukat. A duó egy valószínűtlen párost alkot, miközben neki indulnak egy disztópikus országúton, hogy megtalálják a gyógymódot egy burjánzó, zombiszerű vírusra, amely a világ nagy részét már kiírtotta. Bár a sorozat vírusa harapás útján terjed, mint más hagyományos zombi filmekben, a The Last of Us egyedülálló abban a tekintetben, hogy kitalált vírusa a Cordyceps nevű valós élősködő gomba egyik fajtája.

A vírusos világjárványoktól a kihalást előidéző eseményekig ezek az apokalipszis nyomán játszódó regények a világvége hangulat elengedhetetlen olvasmányaivá váltak. A civilizáció bukását és az általunk ismert világ végét bemutató spekulatív fikció régóta különleges helyet foglal el sok olvasó szívében. A poszt-apokalipszis műfaj már néhány évszázada létezik, Mary Shelley-nek tulajdonítják az egyik első fecskét, az Utolsó embert 1826-ból. Ennek ellenére csak az 1950-es években került be a köztudatba az atomháború veszélye nyomán, hogy valóban megszülessen a világvége fikció aranykora. Azóta a műfaj csak félelmetesebbé vált, miközben "gyilkos gombaként terjedt el", beleértve a filmeket, videojátékokat és még a videojátékok TV-adaptációit is, mint például a The Last of Us című HBO sikersorozat esetében.
Ezek a kitalált művek gyakran tükröt tartanak a társadalomnak, a kor legmélyebb szorongásairól, miközben megvigasztalnak bennünket az emberiségről alkotott képpel, amely mégiscsak megtalálja a túlélési ösztönt az esélyek ellenére.
Tehát ha rajongsz a műfajért, vagy ha a hétről hétre kijövő The Last of Us epizódok között hagyott helyet szeretnéd betömni, összeállítottunk egy listát a posztapokaliptikus regényekről, melyek kíméletlenül felteszk a kérdést, hogy – mindennek a végén – mi számít igazán?

Jeff VanderMeer: Expedíció

Jeff VanderMeer Déli Végek trilógiájána első részében találkozhatunk az X területtel, egy titokzatos földterülettel, amely egy bizarr tudományos jelenség következtében évtizedek óta el van zárva a világ többi részétől. Egyetlen expedíció sem tudott belépni az elzárt zónába és élve kijönni, de nagy reményeket fűznek a tizenkettedik expedícióhoz, egy négy nőből álló csoporthoz, akiket követünk a senki földjére: antropológus; földmérő; pszichológus, a de facto vezető; és narrátorunk, egy biológus. Feladatuk, hogy feltérképezzék a terepet, rögzítsék a környezetükre és egymásra vonatkozó összes megfigyelést, és mindenekelőtt elkerüljék, hogy maga az X terület szennyezze őket. De a dolgok nem a tervek szerint alakulnak.A regényből Natalie Portman főszereplésével készült azonos című film, ahol megcsodálhatjuk a pokolian furcsa és rendkívül egyedi lényeket. Az író játszik a természet formáival, melyek valami szörnyűvé fejlődnek és megszabadulnak az emberi kötöttségektől. Ismerős?

Nick Cutter: A Falka

"Tim Riggs cserkészparancsnok minden évben egyszer útra kel egy cserkészcsapattal - úgynevezett falkával - a kanadai vadonba. A Falstaff-szigeten töltendő három napos táborozás, hegymászás és túlélési ismeretek elsajátítása nem csak számára, de a fiatal cserkészeknek is az igazi nyaralást jelenti. Mégis, sehogy sem tud szabadulni az érzéstől, hogy ez az év valamiért más lesz, mint a többi."
Egyszer azon ámulunk milyen tökéletesen látja a szerző az embert, vagy azon, hogy milyen fenomenális módon állít össze mondatokat, máskor pedig ahelyett, hogy befejeznénk, leginkább eldobnánk a könyvet az egyik leges legdurvább jelenetnél, amivel valaha is találkozhattunk. Vasgyomrú The Last of Us rajongók különösen élvezni fogják az olyan részeket, minthogy a paraziták átveszik az uralmat testünk felett, pestis járvány, elviselhetetlen döntések meghozatala a túlélés érdekében stb...

Cormac McCarthy: Az út

"Az út, amit üszkös romok és rothadó tetemek szegélyeznek. Az út, amin éhes útonállók hordái és tébolyult koldusok portyáznak. A semmibe tart. Az út, amin egy apa és a fia halad... A fekete égből por és hamu hullik a hideg földre, a fény, az élet és az értelem kiveszett a világból. A fiú sosemvolt gyermekkorának játékait rejtegeti a rongyos pokróca alatt. Az apa egy pisztolyt, két golyóval, hogy bármikor véget vethessen a szenvedésüknek.
McCarthy lecsupaszított világában az emberi lét alapvető kérdéseinek súlyával szembesülünk. Van-e helye a túlélés puszta ösztönén túl a szeretetnek és az egymás iránt érzett felelősségnek? Van-e értelme az elviselhetetlen körülmények ellenére reménykedni egy jobb jövő létezésében? És végül lesz-e erőnk nem fölfalni egymást?"

Emily St. John Mandel: Tizenegyes Állomás

A civilizáció összeomlásának napjaiban játszódó, egy halálos influenzaszerű betegség gyors terjedését követő történetet mesél el egy hollywoodi sztárról és színészcsoportjáról, akik a Nagy-tavak szétszórt településein barangolnak, mindent kockára téve a művészetért és az emberségért. Lenyűgöző disztópikus fikció, amely melankólikusan tölt el reménnyel. A könyvből szintén sorozat készült az HBO Max-ra.

Margaret Atwood: Guvat és Gazella

A műfaj spekulatívabb végén Margaret Atwood Guvat és Gazella című műve áll, amelyet a 2002-es Sars-járvány közepette írt. MaddAddam-trilógiájának első könyve egy poszt-apokaliptikus világban játszódik, ahol a lakosságot pestisjárvány pusztította el; már csak egy magányos fiú, „Hóember” maradt, aki a túlélésért küzd egy csoport gyermeki és genetikailag módosított humanoid mellett, akiket guvatkáknak nevez. Atwood narratívája az apokalipszis előtti és utáni között ingadozik, hogy lassan feltárja azokat a katasztrofális eseményeket, amelyek térdre kényszerítették a társadalmat. Egy világ, amely időnként sivár, a nagy gyógyszergyárak felemésztik, és a kapzsiság elpusztítja. Atwood regénye ügyesen illusztrálja az emberiség bűneit. Ez egy figyelmeztető mese, amely megmutatja, hogy a vágy istent játszani miként lehet a legnagyobb bukásunk.

David Mitchell: Felhőatlasz

David Mitchell a hidegháború idején nőtt fel, regénye tükrözi a nukleáris hadviselés nyomasztó fenyegetését, amelyet a szerző egyértelműen érzett ezekben a formáló években.
Míg 1850-től kezdődik és egy disztópikus jövőbe torkollik, a Felhőatlasz kerüli a legtöbb posztapokaliptikus regény hagyományos linearitását, és egy egyedi bumerángszerű szerkezetet vesz fel, amely hat egymással összefüggő történetből épül fel. Középpontjában az általunk ismert civilizáció vége áll, és hangok halmazán keresztül egy olyan társadalom összeomlásáról értesülünk, ahol a vállalatok és a kormány egyetlen félelmetes entitásba, a Korpokráciába egyesült. A megmaradtaknak egyszerű létet kell kialakítaniuk a földön, de nem kell félniük a szomszédos kannibál rabszolgatartók erőszakos támadásaitól. Mitchell műfajt meghazudtoló regénye az emberiség hatalomvágyának meditációja a posztindusztriális kor mélyreható kritikájával kombinálva.

(a bejegyzés alapjául használt cikkek az What is quinn reading valamint a The Booker prizes oldalán jelentek meg)