Szerhij Zsadanról a Harkiv Hotel kapcsán

A Margó Díjas Vonnák Diána válogatása a szerző teljes költői munkásságából merít (1995-től 2023-ig), bejegyzésünk aktualitását viszont az utóbbi évből származó versei, írásai adják, melyek élénk, lövészárkokban dúló riportot adnak egy ukrán városról és megsebzett, mégis törhetetlen polgárairól. Ezen verseiben és további dalszövegeiben, írásaiban dicséri a polgárok bátorságát a hirtelen jött orosz katonai roham ellen, méltatja a fegyelmezettségüket a pánikkal szemben valamint az ukrán honvédség munkáját. Felháborítják őt az orosz leigázási kísérletek, különösen az ukrán nyelv elnyomása.

Szerhij Zsadan költő és zenész is egyben, az utóbbi időkben zenekarával a Zhadan and the Dogs-al (Zsadan és a kutyák) együtt utazik városszerte, hogy humanitárius ellátást szállítson valamint egyes esetekben rögtönzött koncerteket szervezzen a morál fenntartása érdekében. Látogatást tesznek önkéntes egységeknél, ellenőrző pontoknál, üzletekben, kóráhzakban, iskolákban és metróállomásokon is. Utóbbiban emberek is élnek menedéket keresve a harcok elől, különösen gyerekek - erről is szól a lenti dala:

Szerhij Zsadan a kortárs ukrán irodalom egyik kulcsszereplője: költészete és regényei világszerte népszerűek, itthon korábban megjelent az Európa könyvkiadó gondozásában két könyve is: 2010-ben Depeche Mode címmel, illetve 2012-ben a Vorosilovgrád. Kétszer nyerte el a BBC Ukraine Év Könyve díját (2006-ban és 2010-ben), és kétszer jelölték az orosz GQ „Év emberének” írói kategóriájában. Az írás csak egy a sok érdekeltsége közül, ide tartozik még a zenekari éneklés, a versfordítás és az irodalmi fesztiválok szervezése is.

Zsadan a Luhanszk megyei Starobilszkben született, 1996-ban diplomázott a harkovi egyetemen, majd három évet töltött filológia szakos hallgatóként. 2000 és 2004 között ukrán és világirodalmat tanított, majd visszavonult a tanítástól. Zsadan költészetét, regényeit és novelláit több mint egy tucat nyelvre fordították le. 2013-ban segített vezetni az Euromaidan-tüntetéseket Harkovban, 2014-ben pedig Harkivban egy adminisztrációs épület előtt támadták meg. Ez az incidens világszerte hírhedtté vált, többek között a New Yorker című folyóiratban. A háború előtt is Harkivban élt és dolgozott, és most sem hagyta el városát.

A bejegyzés alján további ukrajnával kapcsolatos könyvek találhatóak, melyek segíthetik az orosz-ukrán háború előzményeinek és az ukrán nép gondolatainak átfogóbb megértését.
A végére pedig Dan Balan moldáv származású de ukrán nyelven előadott dalát linekljük, mely #ВСЕПРОБАЧАТИ címmel a megbocsájtás fontosságát és az addig elvesztett, egymástól elvett időt hangsúlyozza. Az országok egésze végső soron emberekből áll, és ha lehámozzuk a politika, propaganda, decentralizácó, egymás ellen fordítás, stb. héjait, végül csak a tiszta érzelmek maradnak.
Talán erről is szólhatna a dal.
A 2020-as klipben Dan Balan megkísérli bemutatni a nézőknek, hogyan alakul át a neheztelés fájdalma a megbocsátás örömévé. Ennek érdekében két hónapig nyomztak olyan igaz történetek után, melyben az érintettek évekig nem beszéltek egymással sérelmeik miatt. Most esélyt kaphattak arra, hogy mindent megbocsássanak egymásnak.