Chris Hayes – A szirének csábítása című könyvünkről írunk
Bevezetés
Ha az Odüsszeiát olvasva elcsodálkozunk, hogy a szirének megannyi csábítást rejtenek magukban, akkor a XXI. század mindennapjaira vetítve még inkább az a kérdés, ki tud ellenállni a csábításnak, és ki adja el végül a figyelmét? Chris Hayes Szirének csábítása című könyvének nagy ívű érvelése szerint a figyelem a 21. század legértékesebb erőforrása – és egyben a legfontosabb eszköz a hatalom, a gazdaság és a kultúra formálásához. Ahogy az Odüsszeusz fülét viasszal dugítva, árbóchoz kötözve képes ellenállni a veszélyeknek, úgy a mai társadalom számtalan „szirének” által kísért figyelemhívó erővel találja szemben magát: a reklámok, a közösségi média, a gyors hírek és a vlogok mind arra törekednek, hogy elrabolják a figyelmünket – és közben formálják a gondolkodásunkat, a vásárlási szokásainkat és a politikai döntéseinket.
Miért fontos a figyelem a XXI. században?
A figyelem az alapvető erőforrás: a könyv szerint az információ korában a figyelem hiánya vagy szétforgácsoltsága sokkal nagyobb kárt okozhat, mint az információ mennyisége. A világ tele van ingerekkel, de a figyelmünk korlátozott. Emellett a figyelem és az identitás is összefonódik, ugyanis Hayes nem csupán arról ír, hogy figyelemért, kattintásért és nézettségért harcoló cégek hogyan szippantják ki a pénzünket, hanem arról is, hogy a figyelem a személyes identitásunk és a közösségi létünk alapköve. A hírnév, a nyilvános jelenlét és az online identitás formálja a viszonyulásainkat, a párkapcsolatainkat, a politikai meggyőződésünket.
Háromféle figyelmet különböztet meg, melyeket részletesen taglal – akaratlagos, akaratlan és szociális. Tehát az emberi figyelem három módon működik. Az akaratlagos figyelem a céltudatos összpontosításról szól, az akaratlan figyelem pedig a kiváltó hangokra és eseményekre reagálva terelődik valamire. A szociális figyelem pedig akkor működik igazán, amikor mások figyelnek ránk – és ez a társas kapcsolatokban kiemelt szerephez jut. A szerző bemutatja a koktélparti-effektust, hogyan figyelünk fel bárhol, bármikor a nevünkre, és a szociális figyelem működésének mély rétegeit, amik alapján megállapítja: a figyelem három alaptípusa között zajló dinamikák meghatározzák a modern médiát és a politikát. A digitális korban ezek mind kölcsönhatásban vannak: a barátok, a követők és a „lopakodó” adatok összhangjában éljük a mindennapokat.
A korábbiakra építve Hayes bemutatja, hogyan nőtt a figyelemgazdaság súlya: a techóriások adat- és hirdetési rendszerei, a kielégítő vagy kirekesztő tartalmak gyorsan forgalomba kerülnek; a platformok, közösségi felületek “figyelempiacokat” teremtenek, ahol a kattintásért, a megtekintésért és az interakcióért folytatott verseny a közösségi és politikai folyamatokba is beszivárog.
A könyv-beszámoló íve
A szirének metaforája tulajdonképpen a figyelem története. Odüsszeusz példája jó kiindulópont, mert a szirének éneke a figyelem megkaparintásának és csapdájának egyidejű szimbóluma. Miközben a hajó árbócához kötözött Odüsszeusz szándékosan vállalja a küzdelmet. A 21. században ezek a szirén dallamok már nemcsak a mitikus női csábítást jelentik, hanem a mai városi miliőt és a digitális technológiákat: a figyelem globális harca a technológiai vállalatok, reklámipar, média-óriások és a közösségi platformok között zajlik. Így átformálják a viselkedésünket is. A figyelem igenis érték, és a modern közéletben mindennek a gyökere. A Google-lovagok, a megfigyelési kapitalizmus és a figyelem árucikké válása mind azt mutatja, hogy a figyelem a modern gazdaság egyik legfontosabb, legjövedelmezőbb erőforrása, fogyasztói szempontból pedig a legnagyobb kihívás. A hirdetők és a közösségi médiák közötti hatalmi játszmákban a figyelem összpontosítása a pénz teremtő motorja.
A fentiek következménye pedig többek között az elidegenedés és a kultúra torzulása. A figyelem kapkodása a személyes kapcsolatokban is érezteti hatását, akár a családi dinamikákban, akár a politikai reakciókban. A fokozódó figyelemkínálat és a növekvő vizuális kultúra közepette az emberek egyre több időt töltenek a magán- és a közösségi térben; a valódi kötelékek szétesőben vannak, miközben a digitális közösségek részben helyettesítik a személyes találkozásokat. De szerencsére létezik megoldás is. Hayes végkövetkeztetése alternatív modellek kialakítása a figyelemért folyó harcban, hogy visszaállítsák a figyelem értékesítésének határait. A könyv végén konkrét útmutatókat és vitaindítókat kínál a figyelem korának etikus és fenntartható újraszervezéséhez.
Hogyan hat a gyors dinamika és a rövid figyelmünk szűkülése a nyilvános diskurzusra?
Információk végtelen tömege és a figyelem szűkössége közti különbségből fakadóan egyre nagyobb feszültség. A szerző áttekinti a figyelemgazdaság történetét: a nyomtatás, a rádió, a televízió, a számítástechnika megjelenése mind új formákat adtak a figyelem felkeltésére és megtartására. A nyerőgép-modellel érvel a nyilvános figyelem fenntartásának modern technikáira: gyors, rövid időtartamú, gyakori megszakításokkal operáló stimulációk. A három figyelemforma (akaratlagos, akaratlan, szociális figyelem) kifejtése itt nyer értelmet, hiszen kiderül hogyan befolyásolják a figyelem irányát és tartósságát a belső motiváció és a külső hatások kombinációjával.
A könyv kiemeli: a figyelem értéke akkor is nőtt, amikor az információ mennyisége exponenciálisan bővült; a vállalatok és platformok versenye egyre kifinomultabb módszereket használ a figyelem megragadására, és az adatok milliárdjait hasznosítva törekednek a hosszú távú elköteleződésre.
A szociális figyelem ereje
A csecsemő–szülő kapcsolattól a közösségi életig terjedően a szociális figyelem az emberi fejlődés alapvető motorja. A gyermekélet és a társas kapcsolatok erősen függnek a figyelemtől, amely a kapcsolatok kialakítását és fenntartását lehetővé teszi. Részletezi a szociális figyelem különböző megnyilvánulásait: közvetlen figyelem (az emberek figyelme a külső jelzésekre), a szociális interakciókban rejlő kölcsönösség problémái, és az, hogy a figyelem miként alakítja a társadalmi kötődéseket. Emellett a fejezet érinti a modern digitális közösségek és a „közösségi figyelem” keretrendszerének valódi hatásait: a személyes kapcsolatok és a közösségi élet új formáit, a privát és nyilvános kommunikáció összemosódását, valamint a megnevezés és megemlítés hatását (tagelés, értesítés). A szerző Kojève-féle elismerés-központú dinamika és Sartre-féle tekintet-tapasztalás segítségével finoman összekapcsolja a pszichológiát és a társadalomtudományt.
A figyelem mint fiktív áru: hogyan lett az identitás és belső én része a piacnak?
Marx elméletét a modern figyelemgazdaságra adaptálja. A figyelem árucikké válik és a belső énhez fűződő kapcsolata elidegenül A figyelem “fiktív áru” jelleggel jelenik meg: ára van, de eredetileg a belső én része volt – mégis kisajátítható a piac által. A kapitalizmus és a technológia együtt “kikényszeríti”, elidegeníti a személyes gondolatokat és az autonómiát, ezzel a társadalom szerkezetét alakítja át. A modern média többek között a negatív hírek és a felületes megítélés megerősítéséhez vezet, miközben az emberek elidegenülnek saját belső énjüktől és egymástól. A fejezet röviden bemutatja a Lochner-korszak metaforáját is – a szabadságjogok és a szabad munkavégzés jogának összefüggését a társadalmi renddel.
A “kielégítő figyelem” és a flow jelenség: hogyan kapcsolódik mindez a modern élet ritmusához és a belső szenvedélyhez
Kapunk egy kis történeti és gazdasági áttekintés a kapitalizmusról Toffler, Keynes és Klein nyomán. A figyelem mint gazdasági erőforrás és mint kereskedelmi árucikk kiépülése összefügg a szolgáltatások, a média és az információs technológiák növekedésével. A fejezet példái között szerepel a reklámipar és Naomi Klein “No Logo” elmélete, a figyelem és a márka kapcsolata, valamint a nemzetközi vállalati erők és az adatok napjainkban játszott szerepe. A figyelem növekvő értékét és a verbális, vizuális és interaktív ingerek végeláthatatlan tengerét tárgyalja, amely a major vállalatok és a digitális platformok hatalmát érinti. A fejezet rámutat a „kielégítő figyelem” és „flow” jelenségére is, és arra, hogyan kapcsolódik mindez a modern élet ritmusához és az emberi szenvedélyhez.
A közvetítő médiumok hatása a figyelem szerkezetére és a közvéleményre
A Lincoln–Douglas viták példáján keresztül a nyilvános vita korábbi idejét és a mai médiakörnyezet közti különbséget vizsgálja. Tárgyalja a viták időkereteit, a nyilvános fórumok (tévés- és rádiós műsorok, online közvetítések) befolyását, a közönség figyelmének megnyerését és megtartását. Emellett a platformok szerepét, mint a figyelemkísérlet- és monetizálás eszközökét, és a demokrácia működésére kifejtett hatásukat. Noam Chomsky és egyéb gondolkodók gondolatai alapján a tartalmi tömörítés és a figyelem korlátai kerülnek kiemelésre – hogyan formálják a politikai diskurzust és a közvéleményt. Rámutat arra is, hogy a közvetítő médiumok (televízió, online hírcsatornák, közösségi média) hogyan alakítják a figyelem struktúráját, és milyen következményei lehetnek ezen a korai vagy későbbi időszakokon átívelő diskurzusokra.
Gyakorlatias javaslatok: oktatás, digitális írástudás, közösségi terek és non-profit kezdeményezések.
A könyv zárófejezete a jövőképet firtatja: hogyan lehet visszaszerezni az egyén figyelmi autonómiáját? Milyen alternatívák létezhetnek a figyelem korában? A szerző példákat hoz, hogy lehetnek nem kereskedelmi célú platformok, csoportos csevegések, közösségi terek, holisztikus projektek és a nem kereskedelmi szemléletet követő kezdeményezések, amelyek visszaszoríthatják az elnyomó figyelem-központú mechanizmusokat. Emellett a könyv felveti a közpolitikai és társadalmi lehetőségeket: a gyermekek figyelmének védelmét, a munka- és közösségi jogok kiterjesztését és a figyelem kiaknázásának korlátozását. A végszóban is ezekre hívja fel a figyelmet: visszavezetni a figyelmet a közösségi értékek, az emberi kapcsolatok és a nem kereskedelmi értékek felé.
Forrás: Chris Hayes – Szirének csábítása (2025)
Felelős szerkesztő: Pázmándi Norbert
Kiadó: Booksi könyvek, Budapest, 2025
ISBN: 9786157005044
Ajánlott olvasmány: a Szirének csábítása című könyv a figyelemgazdaságról szól, arról hogy bár a figyelem az emberi létezés középpontja, a globalizált gazdaság, a technológiai fejlesztések és a médiakonstrukciók összjátéka megváltoztatja és ezzel mindennapjainkat is. Bemutatja, hogyan alakította ki a nyilvános figyelem és a privát gondolkodás közötti határt a sokszor „nyerőgép”-szabályokhoz hasonló figyelem-folyamat, és milyen következményei lehetnek ennek a társadalomra, az egyéni identitásra és a demokráciára nézve.
A szirének metaforája igazolja: a figyelem korában a figyelem mindennapi erőforrássá vált, amelyet a technológiai vállalatok, a médiahálózatok és a piacok milliószorosan „kibányásznak” és „kereskedelmi ügyletekre” használnak fel. A könyv célja, hogy rámutasson: a figyelem nem csupán eszköz vagy vásárolható jószág, hanem az emberi lét leglényegibb része. A szubjektív tapasztalat és a közösségi kölcsönhatások alapötletekhez és megoldásokhoz vezethetnek. A végső üzenet: keressük meg az egyensúlyt – legyenek alternatív, nem kereskedelmi terek és közösségi formák, melyek vissza tudják adni a figyelem felett a kontrollt, és visszaállítják az emberi kapcsolatok és a közjó értékeit a digitális korban.
Chris Hayes – Szirének csábítása
Várható megjelenés: 2025.12.08
Chris Hayes New York Times bestsellerszerző, televíziós műsorvezető és podcast-házigazda. Erőteljes és széles látókörű elemzést ad könyvében arról, hogy a figyelemgazdaság elménk és szívünk elleni rohama hogyan alakította át politikánkat és társadalmi struktúránkat.
Figyelem Könyvcsomag
Fedezd fel a siker világát a könyvcsomagunkkal! Ez a gondosan összeállított könyvcsomag a személyes és üzleti élet sikerességének alapjait öleli fel, legyen szó motivációról, célkitűzésről, önfejlesztésről vagy vezetői készségekről.