Miért érzed úgy, hogy az internet „elszaródik”? – A Szirének Csábítása és a figyelem árucikké válása

Röviden

Azért érezhetjük úgy, hogy az internet egyre zajosabb, felszínesebb és nehezebben használható, mert az online tartalomért folyó versenyben a figyelem vált az egyik legértékesebb erőforrássá. A platformoknak nem egyszerűen az a céljuk, hogy információt adjanak, hanem hogy a felhasználók minél tovább maradjanak aktívak: görgessenek, kattintsanak, nézzenek, reagáljanak és visszatérjenek. Az algoritmikus ajánlások, az infinite scroll, az autoplay és a változó jutalmakra építő mechanizmusok mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a használat kevésbé legyen tudatos és célirányos.

Nincs időd elolvasni?

🎧 Hallgasd meg a bejegyzést Spotify-on!

Érezted már úgy, hogy a kedvenc alkalmazásod, ami régen hasznos volt, mára egy idegesítő hirdetéstenger lett? Hogy a közösségi média, ami egykor összekötött a barátaiddal, mostanra csak dühöt és szorongást generál? Nem képzelődsz. Ez a folyamat az elszaródás (angolul enshittification), és Chris Hayes legújabb, magyarul most megjelent könyve, a Szirének Csábítása, tűpontos magyarázatot ad arra, miért történik ez velünk.

Bejegyzésünk apropója a norvég fogyasztóvédők új videója, amire a képernyőidő. hu cikke hívta fel figyelmünket. Ebből idézve:

„Képzelj el egy embert, akinek az a munkája, hogy az élet apró dolgait módszeresen tönkretegye. Kilyukasztja a zoknikat, hogy kidörzsöljék a sarkunkat, vagy meglazítja az asztal lábát, hogy billegjen. Ez a figura a főszereplője a norvég fogyasztóvédők új videójának, aki büszkén vallja magát „hivatásos enshitifikátornak”, vagyis magyarul mindent szarabbá tevő embernek, aki büszkén rontja szépen lassan az életminőségünket.”

Mi az az „elszaródás”, és miért érint téged?

A kifejezést Cory Doctorow alkotta meg, és 2023-ban az év szavának is választották. A folyamat lényege egyfajta platform-hanyatlás:

  • A tech-cégek először kedvesek a felhasználókkal, hogy bázist építsenek.
  • Ezután elkezdenek visszaélni velük, hogy kedvezzenek az üzleti partnereiknek (hirdetőknek).
  • Végül a hirdetőkkel is kiszúrnak, hogy minden profitot bezsebeljenek, és a platform használhatatlanná válik.

Ahogy a norvég adatvédelmi hatóság zseniális kampányvideójában láthatjuk: a közösségi média ma már olyan, mintha egy láthatatlan alak folyamatosan azon dolgozna, hogy rontsa az élményünket. Egyre több reklám, egyre több irreleváns tartalom, és egyre kevesebb abból, amiért valójában regisztráltunk. Ez nem hiba a rendszerben – ez maga az üzleti modell.

A figyelemgazdaság szirénjei

Chris Hayes könyvének címe az Odüsszeiára utal. Odüsszeusz az árbóchoz kötözte magát, hogy hallja a szirének énekét, de ne vágódjon a szikláknak. Mi is így élünk: a zsebünkben lapuló okostelefon folyamatosan a szirének énekét sugározza, mi pedig tehetetlenül küzdünk a „figyelemzabáló kis kütyük” ellen.

A könyv rávilágít, hogy a figyelmünk ma már egy „fiktív áru”. A tech-óriások úgy bányásszák a figyelmünket, mint az olajat vagy az aranyat. Milliárdokat költenek arra, hogy kiderítsék, mi ragad meg minket, és ezt a figyelmet aztán értékesítik a hirdetőknek.

A legveszélyesebb csapdákat nem is vesszük észre.

Olvasd el az első fejezetet ingyen, és fedezd fel, hogyan működnek a modern „szirének”.

A figyelem a legértékesebb
Név(Kötelező)
Email(Kötelező)
Személyes adatok védelme(Kötelező)

Miért romlik a mentális egészségünk?

A figyelemgazdaság egyik legsötétebb oldala a szociális figyelem kihasználása. Hayes szerint az elismerésre való vágyunk alapvető emberi szükséglet, de a közösségi média ezt „üres kalóriákkal” helyettesíti. A lájkok és értesítések olyanok, mint a drogok: egy pillanatnyi endorfint adnak, de hosszú távon elidegenítenek önmagunktól és a valódi kapcsolatainktól.

A Kepernyoido.hu cikke és a globális kampányok is arra figyelmeztetnek, hogy ez a folyamat nemcsak az időnket rabolja el, hanem a demokráciát és a közbeszédet is erodálja. A platformok algoritmusai a szenzációhajhász, gyakran hamis tartalmak felé terelnek minket, mert ezek keltik fel a leghatékonyabban az akaratlan figyelmünket.

Inkább hallgatni szereted?

🎧 Regisztrálj be a Voiz partneroldalunkon, és hallgasd meg ingyen hangoskönyvként!

Hogyan foglalhatjuk vissza az elménket?

Chris Hayes nem áll meg a diagnózisnál. Könyve utolsó fejezete, Az elménk visszafoglalása, arra buzdít, hogy ne fogadjuk el ezt a „szirén-éneket” sorsszerűnek.

  • Tudatosítás: Ismerd fel a platformok manipulációs trükkjeit.
  • Saját irányítás: Törekedj arra, hogy te döntsd el, mire figyelsz, ne az algoritmus.
  • Közösségi fellépés: Támogasd azokat a kezdeményezéseket, amelyek korlátozni akarják a tech-óriások hatalmát.

A Szirének Csábítása nemcsak egy könyv a technológiáról; ez egy kiáltvány az emberi figyelem – a legértékesebb erőforrásunk – védelmében. Ha szeretnéd megérteni, miért érzed magad fáradtnak és szétszórtnak egy óra görgetés után, és hogyan kaphatod vissza az irányítást az életed felett, ez a könyv neked szól.

Szerezd be a Szirének csábítása könyvet magában vagy könyvcsomag részeként:

🎧 Regisztrálj be a Voiz partneroldalunkon, és hallgasd meg ingyen hangoskönyvként!


Gyakran ismételt kérdések az internet „elszaródásáról”

Miért érezzük úgy, hogy egyre rosszabb az internet?

Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az online platformok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a felhasználói figyelem és aktivitás megszerzésére. Az algoritmusok azokat a tartalmakat részesíthetik előnyben, amelyek nagyobb valószínűséggel váltanak ki kattintást, megtekintést vagy interakciót. Emiatt a figyelemfelkeltő tartalom könnyebben versenyelőnybe kerülhet a csendesebb, elmélyültebb tartalmakkal szemben.

Mi az a figyelemgazdaság?

A figyelemgazdaság olyan gazdasági környezet, amelyben az emberek korlátozott figyelméért versenyeznek a vállalatok, tartalomkészítők, médiumok és más szereplők. Mivel egy ember figyelme véges, annak megszerzése és megtartása gazdasági értéket képvisel.

Miért lett ennyire értékes az emberi figyelem?

Mert a digitális környezetben hatalmas mennyiségű információ és tartalom áll rendelkezésre, miközben az egyes ember rendelkezésére álló idő és figyelem korlátozott. A platformok számára a felhasználói aktivitás üzleti szempontból is értékes lehet, például a reklámok megjelenítése és a felhasználói adatok elemzése miatt.

Mit jelent az, hogy az internet „a figyelmünkből él”?

Ez leegyszerűsítő megfogalmazás, de arra utal, hogy számos ingyenes digitális szolgáltatás esetében a felhasználói aktivitás közvetlenül kapcsolódik az üzleti modellhez. Minél több időt töltünk egy platformon és minél több interakciót végzünk, annál több lehetőség nyílhat reklámok megjelenítésére és felhasználói adatok elemzésére.

Miért olyan nehéz abbahagyni a görgetést?

Az egyik ok az lehet, hogy a modern felületek eltávolították a természetes megállási pontok egy részét. Az infinite scroll például nem jelzi, hogy „vége az oldalnak”, hanem automatikusan új tartalmakat kínál. A kutatások szerint az ilyen tervezési megoldások hozzájárulhatnak a hosszabb és kevésbé tudatos használathoz.

Mi az az infinite scroll?

Az infinite scroll, vagy végtelen görgetés olyan felületi megoldás, amelynél az új tartalmak automatikusan betöltődnek, amikor a felhasználó a feed végéhez közelít. Így nincs egyértelmű oldalvége vagy természetes pont, ahol a felhasználó döntést hozhatna arról, hogy folytatja-e a böngészést.

Miért használják a platformok az infinite scrollt?

Az infinite scroll kényelmesebbé teszi a tartalomfogyasztást, ugyanakkor csökkenti a megállási pontok számát. Ez növelheti annak esélyét, hogy a felhasználó tovább böngészik. A platformok számára a hosszabb és gyakoribb használat üzleti szempontból értékes lehet.

Hogyan működnek az algoritmikus ajánlások?

Az ajánlórendszerek a felhasználói viselkedésből származó jelek alapján próbálják megbecsülni, hogy milyen tartalmak lehetnek érdekesek. Ilyen jelek lehetnek például a megtekintés, a megtekintési idő, a kedvelés vagy más interakciók. A cél platformonként eltérő, de az elköteleződés gyakran fontos mérőszám.

Az algoritmusok szándékosan függővé tesznek minket?

Ezt így általánosságban nem lehet kijelenteni. A kutatások szerint számos platform olyan funkciókat használ, amelyek növelhetik a visszatérést és az elköteleződést, például változó jutalmakat, értesítéseket, autoplayt és infinite scrollt. A szakirodalom egy része ezeket a mechanizmusokat problémás vagy kényszeres használattal hozza összefüggésbe, de az egyes platformok és felhasználók hatása eltérő lehet.

Mi az a változó jutalom?

A változó jutalom olyan mechanizmus, amelyben nem minden interakció után ugyanazt vagy ugyanolyan értékű visszajelzést kapjuk. Egy görgetés például hozhat érdektelen tartalmat, majd hirtelen egy rendkívül érdekes videót. A bizonytalan jutalom fenntarthatja a keresést, és ezt a mechanizmust a digitális platformok használatával foglalkozó kutatások is vizsgálták.

Miért tűnik úgy, hogy minden tartalom versenyez a figyelmünkért?

Mert egy olyan környezetben élünk, ahol rendkívül alacsony a tartalom közzétételének költsége. Egyetlen emberhez naponta rengeteg üzenet, videó, reklám, értesítés és hír juthat el. Emiatt a tartalomkészítőknek és platformoknak egyaránt érdekük lehet, hogy minél gyorsabban megragadják a figyelmet.

A clickbait a figyelemgazdaság része?

Igen, a clickbait jól példázza a figyelemért folytatott versenyt. A célja, hogy egy cím, kép vagy állítás olyan kíváncsiságot keltsen, amely kattintásra ösztönöz. A probléma akkor jelentkezik, ha a figyelem megszerzésére használt ígéret és a tényleges tartalom között jelentős különbség van.

Miért terjedhet gyorsabban a felháborító tartalom?

A meglepő, érzelmileg erős vagy konfliktusos tartalom könnyebben válthat ki azonnali reakciót. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy minden algoritmus a negatív tartalmakat részesíti előnyben, de az érzelmi reakciókat kiváltó tartalmak alkalmasak lehetnek arra, hogy nagyobb aktivitást generáljanak. Az online figyelem dinamikáját kutató szakirodalom szerint a figyelem érzékeny többek között az újdonságra és a népszerűségre.

Miért érezzük néha úgy, hogy az internet tele van ugyanazzal a tartalommal?

Az algoritmikus ajánlások részben abból indulnak ki, hogy mi keltette fel korábban a figyelmünket. Ha egy témára vagy formátumra rendszeresen reagálunk, a rendszer hasonló tartalmakat kínálhat. Ez személyre szabottabb élményt eredményezhet, ugyanakkor azt az érzést is keltheti, hogy ugyanazok a témák és formátumok ismétlődnek.

A személyre szabott algoritmusok valóban növelik az internethasználatot?

Egy 2025-ös, 88 TikTok-felhasználóval végzett preregisztrált vizsgálatban a kevésbé személyre szabott feed egyhetes használata mellett csökkent a használat gyakorisága és időtartama, miközben a résztvevők nagyobb kontrollról számoltak be. A minta kicsi volt, ezért az eredmény nem általánosítható minden felhasználóra és platformra, de arra utal, hogy a személyre szabás hatással lehet a használati mintákra.

A közösségi média tönkreteszi a figyelmünket?

Ezt ilyen általános formában nem lehet kijelenteni. A kutatások ugyanakkor vizsgálják, hogy a rövid videók, a végtelen görgetés, a gyors tartalomváltás és a személyre szabott feedek hogyan kapcsolódnak a figyelemhez és a kognitív terheléshez. Egy 2026-os szisztematikus áttekintés például külön vizsgálta a személyre szabott algoritmikus kuráció, az infinite scroll és a gyors tartalomváltás szerepét.

Hogyan lehet visszaszerezni a figyelmünket?

Első lépésként érdemes tudatosítani, hogy mikor és miért nyúlunk a telefonhoz. Segíthet az értesítések csökkentése, a tudatosan kijelölt használati idő, az autoplay és hasonló automatikus funkciók kikapcsolása, valamint az, ha bizonyos tevékenységeket – például olvasást vagy munkát – telefonmentes környezetben végzünk.

Miért fontosak a természetes megállási pontok?

A természetes megállási pont lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó tudatosan döntsön a folytatásról. Egy könyv fejezetének vége, egy újságcikk vagy egy videó lezárása ilyen pont lehet. Az infinite scroll éppen ezeket a döntési pillanatokat csökkenti.

Mi a különbség a tudatos internethasználat és a passzív fogyasztás között?

Tudatos használatnál előre meghatározott céllal nyitunk meg egy szolgáltatást: például információt keresünk, kommunikálunk valakivel vagy megtanulunk valamit. Passzív fogyasztásnál a következő tartalom kiválasztását nagyrészt az algoritmusra bízzuk, és könnyen előfordulhat, hogy hosszabb ideig maradunk a platformon anélkül, hogy eredeti célunk lenne.

Tényleg „elszaródik” az internet?

Ez inkább értékítélet, mint mérhető tény. Az internet közben számos szempontból hasznosabbá és hozzáférhetőbbé is vált: rengeteg tudás, kommunikációs lehetőség és szolgáltatás érhető el rajta. Ugyanakkor az online figyelemért folyó verseny olyan tervezési és üzleti ösztönzőket hozott létre, amelyek egyes felhasználók számára zajosabbá, manipulatívabbá vagy nehezebben kontrollálhatóvá tehetik a digitális környezetet.

Mi a figyelemgazdaság legfontosabb problémája?

Az egyik alapvető probléma az, hogy ami üzletileg értékes, nem feltétlenül ugyanaz, mint ami a felhasználónak hosszú távon értékes. Egy platform számára értékes lehet, ha még tíz percig görgetünk; számunkra viszont lehet, hogy az a tíz perc egy fontos feladat, egy könyv vagy a pihenés rovására ment. A figyelemgazdaság egyik legfontosabb kérdése ezért az, hogy ki dönti el, mire fordítjuk a figyelmünket.

Hogyan lehet tudatosabban használni az internetet?

A legfontosabb lépés az, hogy ne automatikusan fogyasszuk a tartalmat, hanem célhoz kössük a használatot. Érdemes feltenni a kérdést: „Miért nyitottam meg ezt az alkalmazást, és azt csinálom-e most, amiért megnyitottam?” Ha a válasz rendszeresen nem, akkor érdemes változtatni a digitális környezeten és a használati szokásokon.

Mi a cikk legfontosabb tanulsága?

Az interneten nemcsak az információért, hanem a figyelmünkért is verseny folyik. Ha ezt felismerjük, könnyebb megérteni, miért találkozunk ennyi értesítéssel, automatikusan ajánlott tartalommal, végtelen feedekkel és figyelemfelkeltő címekkel. A megoldás nem feltétlenül az internet teljes elutasítása, hanem annak tudatosabb eldöntése, hogy mire adjuk oda a legértékesebb korlátozott erőforrásunkat: a figyelmünket.

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük