Napi 2 perc – Történelmi mélyponton a magyarok olvasásra szánt ideje
Röviden
A cikkben idézett KSH-adatok szerint Magyarországon fejenként átlagosan napi két perc jut könyvolvasásra. Ez a teljes lakosságra vetített átlag: a rendszeresen olvasók továbbra is napi egy óránál többet töltenek könyvekkel. A visszaesés hátterében a digitális tartalmak figyelemelvonó hatása, a mentális túlterheltség, a gyerekkori minták és a könyvválasztás nehézségei is állhatnak. Az olvasás segítheti a kikapcsolódást, a koncentrációt és a szövegértést. A rendszeres olvasási szokás kialakítását már napi 10–15 perc, a meglévő rutinokhoz kapcsolt olvasás és az érdeklődésünkhöz illő könyvek választása is támogathatja.
Mindössze két perc olvasási idő jut naponta egy magyar emberre, derült ki a KSH legfrissebb adataiból. Egy nő átlagosan három, míg egy férfi csak egy percet szán könyvolvasásra, ami jelentős csökkenést mutat az elmúlt évtizedek statisztikáihoz képest. Ez a szám az 1980-as évek második felében még napi 12 perc volt.
Az olvasásra fordított idő visszaesése a 2010-es években és a 2020-as évek első felében minden eddiginél drasztikusabb volt. Fontos kiemelni azonban, hogy ezek az adatok a teljes magyar lakosságra vetítve érvényesek. Azok, akik rendszeresen olvasnak, napi egy óránál is többet fordítanak erre. A nők naponta 85, míg a férfiak 78 percet szánnak rá.

Mi okozza a visszaesést?
Pusztán a statisztikákat nézve egyértelmű, hogy kevesebbet olvasunk, a csökkenés viszont számos okra vezethető vissza. Néhány évtizeddel ezelőtt még csak a televízió volt a könyv vetélytársa, de ma már egy teljes iparág verseng a figyelemért. Ezek között említhetőek egyebek mellett a streamingszolgáltatók, a közösségimédia-platformok, a számítógépes játékok és a mobilapplikációk széles kínálata.
A „nincs időm olvasni” mítosza
A lakossági felmérésekben az olvasás elmaradására a szabadidő hiánya szerepel leggyakoribb magyarázatként. Itt azonban nem feltétlenül arról van szó, hogy a munkavégzés napjainkban annyival fárasztóbb vagy több lenne, mint régen. A rendelkezésre álló idő nem csökkent drasztikusan, ám a szerkezete jelentősen átalakult. A különbséget továbbá az is mutatja, hogy korábban jóval kevesebb lehetőség is volt a szabadidő eltöltésére.
Szakemberek szerint az időhiány inkább a mentális túlterheltségből és a figyelemzavarból ered. A digitális eszközök folyamatos közelsége és a gyakori értesítések hozzászoktatják az agyat az állandó és gyors ingerekhez, ami nehezíti az átállást a mélyebb koncentrációt igénylő tevékenységekre. Ezzel magyarázható, hogy a többség számára kényelmesebb egy kisebb kognitív ráfordítást igénylő időtöltés választása a nap végén.
Családi minta és iskolai élmények
A felnőttkori olvasási szokások összefüggésben állnak a gyerekkori környezettel is. Azokban a háztartásokban, ahol a szülők nem olvasnak rendszeresen, esetleg könyvek sincsenek a lakásban, jóval alacsonyabb a valószínűsége annak, hogy a gyerek olvasó felnőtté válik.
A közoktatásban használt kötelező irodalmak ugyancsak hatással vannak a szokások alakulására. A legtöbb kötet nyelvezete és tematikája távol áll a fiatalok hétköznapjaitól, így azok sok esetben ellentétes hatást érnek el és kifejezett távolságtartást alakítanak ki az olvasással szemben.
Tájékozódási nehézségek
A hazai és a nemzetközi piacon is számtalan új könyv jelenik meg éves szinten, az egyre bővülő kínálat pedig a választást is megnehezíti, ami a rendszeres rutinnal nem rendelkezőkre hatványozottan igaz. A lehetőségek növekvése gyakran nem szabadságot, hanem épp az ellenkezőjét, bizonytalanságot okoz. Konkrét támpontok és előzetes ismeretek hiányában az olvasó nehezen hoz döntést, ami odáig vezethet, hogy inkább egyetlen kötetet sem választ ki. Gyakori jelenség, hogy egy ritkán olvasó személy elsősorban a társadalmi elvárásoknak megfelelően választ, például egy komolyabb szépirodalmi művet, miközben lehet, hogy egy ismeretterjesztő könyv vagy egy történelmi regény kötné le jobban a figyelmét. Egy rosszul megválasztott kötet hosszú időre elveheti az olvasó kedvét az újabb próbálkozástól.

Digitális hatások
A digitális környezet tovább fokozza a problémát. Egy film vagy egy zene sokkal gyorsabban jut el a fogyasztóhoz, mint egy könyv. A streamingplatformok algoritmusai a szokások alapján egy-egy tartalom után újakat ajánlanak, ami a könyvek esetében sokkal nehezebb. Így például egy sorozat befejezése után a néző egy újabb sorozatot fog választani, nem pedig könyvet. Egyes kutatások szerint a potenciális olvasók egy része a közösségi médiában nem követ könyvekkel foglalkozó csatornákat, így a nekik megfelelő kínálat sem jut el hozzájuk. Általában csak a legintenzívebben reklámozott bestsellerekkel találkoznak, amelyek ha a cím és a borító alapján nem felelnek meg az ízlésüknek, könnyen arra a következtetésre jutnak, hogy nincs az érdeklődésüknek megfelelő olvasmány. A közösségi médiában megtalálható könyves közösségek ezt az űrt igyekeznek betölteni, de a célközönség megtalálása továbbra is a legnagyobb kihívás számukra.
Miért érdemes mégis olvasni?
Az egyik leghatásosabb stresszoldó tevékenységként lehet említeni az olvasást, ugyanis a gondolatok elterelése által kiszakítja az elmét a napi problémák körforgásából.
Ez szorosan összefügg az alvás minőségének javulásával, hiszen az esti olvasás helyettesítheti a digitális eszközök használatával eltöltött időt. A képernyők által kibocsátott kék fény gátolja az úgynevezett melatonin, vagyis az alváshoz szükséges hormon termelődését, de a folyamatos ingerek is éberen tartják az idegrendszert. A papíralapú olvasás ezzel szemben segít a szervezetnek megnyugodni, ami megkönnyíti az elalvást.

A cikk első felében említett figyelemzavarra és túlterheltségre éppen maga az olvasás jelentheti a megoldást. Míg a digitális eszközök darabokra szaggatják a figyelmet, addig egy összefüggő szöveg értelmezése pont ez ellen edzi az agyat. A mélyebb és hosszabb időt igénylő odafigyelés fejleszti a koncentrációs képességet, ami az élet minden területére pozitív hatással van.
A mélyebb és hosszabb időt igénylő odafigyelés fejleszti a koncentrációs képességet, ami az élet minden területére pozitív hatással van.
A rendszeres olvasás továbbá javítja a memóriát, fejleszti a szövegértést, valamint elősegíti az analitikus gondolkodást.
Tippek az olvasás szokássá alakításához
Az időhiány gondolatának leküzdése soha nem egyetlen döntés vagy lépés eredménye. Sokkal inkább a következetesség és a kitartás gyümölcse. Már napi 10-15 perc olvasás is éves szinten több könyvet jelent.
Holtidők kihasználása
Gyakran nem is szembetűnő, hogy mennyi idő marad kihasználatlanul egy nap során. A sorban állás, az utazás, az ügyintézések előtti várakozás is ilyen idősáv, így gyakorlatilag több lehetőség is van az olvasás elkezdésére.
Szokások összekapcsolása

A legtöbb ember számos olyan tevékenységet folytat a nap során, amelyek már megszokássá váltak az életében. A legegyszerűbb módszer az olvasás bevezetéséhez, ha egy rutinná vált cselekvéshez kapcsoljuk hozzá, mint például a reggeli kávézáshoz vagy teázáshoz. Ennek további pozitívuma, hogy azok a napok, amelyek egy szabadon választott, kellemes tevékenységgel indulnak, sokkal eredményesebben és jobb hangulatban telnek.
A félbehagyás joga
Nem mindenki számára ugyanaz a műfaj a legmegfelelőbb az olvasás megkedveléséhez. Sokaknak egyszerűbb lehet, ha kezdésként nem egy hosszú, mély szépirodalmi alkotást választanak, hanem egy rövidebb részekből felépülő novelláskötetet vagy egy ismeretterjesztő művet. Ezeket az írásokat könnyebb néhány perc után félretenni, mint egy hosszú, összefüggő történetet. Nem szabad kényszerként sem tekinteni az olvasásra vagy egy elkezdett könyv befejezésére. Ha egy kötet több fejezet után sem köti le az olvasót, érdemes a rossz élmény elkerülése érdekében inkább egy másikat választani.
Bár a statisztikai átlagok jelenleg történelmi mélypontot mutatnak, az adatok egyúttal azt is jelzik, hogy a rendszeres olvasók továbbra is jelentős időt szánnak a könyvekre. A kérdés tehát nem az, hogy van-e idő olvasni, hanem az, hogy a szabadidős alternatívák közül mekkora teret kapnak a könyvek.




